nos HALLO BUDAPEST! íme, újra, dóri.
rég írtam. de nem nagyon van mit.. mélyen belemerülhetnék a mindennapi filozofiai louner bréjnsztorimingomba, de nem tudom, hogy például melcsi mennyire értékelné.. (olvasod egyáltalán a blogot?! :) lényegalényeg..
szerdán gimi után iz és chloé elkisértek megnézni egy-két galériát. mondtam nekik, hogy nem kell katonásan vennei az iramot, csigavér.. sétálgassunk, nézelődjünk. viszont még a hamburger bahnhofban (a kortárs múzeum ahol még apuékkal voltunk) talált mam egy térképet amin rajta van az összes berlini galéria, na én ez alapján tájékozódtam és tájékozódom azóta is.

szóval szerdán nagyon lehangolódtam.. megnéztünk úgy 4 galériát, egy helyen, egy épületen belül, a friedrichstrasse-hoz közel nem tudom, hogy ez csak nekem furcsa-e/nekem-e furcsa/csak-e nekem furcsa, de ez valami berliner ügy, hogy galériákat liftből kilépve lehet megnézni (mondjuk) a második emeleten? a műalkotásokról pedig beszélni sem akarok.. lehet, hogy bennem fordul épp meg a világ, de hogy én képtelen vagyok már azt mondani némely kortárs hacacáréra, hogy "művészet" az ziher. otromba, ostoba és unalmas dolgok voltak kiállítva. de meglehet, csak rossz helyen jártunk.. - semmi másra nem vágytam a 4. rémbarlang után, minth hogy egyek valami édeset. (és igen, ennyire volt rossz.) úgyhogy berongyoltunk egy békerejbe teázni-kávézni-sütizni, majd onnan egészen hazáig sétáltunk. minusz 18fok volt, de sütött a nap. nem bántam, hogy lefagytak a lábujjaim mire hazaértem / bar valaki szólhatna végre ennek a balfasz vargadórinak, hogy ha óriás minuszok vannak, ne konverz cipőben menjen el otthonrol!


csütörtöki napot a német nyelv csodálatával kezdtem, majd ujabb GFK-al folytattam. na az előző napinál sokkal lustábban indultam ugyan neki, de a végére csak sikerült 3 órát sétálnom. felfedeztem, hogy tőlem 2-3 utcára hemzsegnek a mini galériák. gondoltam átsétálok, körbeszagolok mi a helyzet. tündériek voltak!! rengeteg antik butor mindenhol, sok a foto és iparműv galéria és ugy 3-4 után mindig jön egy keretes. (pár képet csináltam sétálgatás közben, ezek vannak beleékelve a szövegbe főleg! tomi.. neked csináltam. tetszik? :)) no de volt egy amelyik határozottan megragadta az elképzeléseimet, a "me collectors room berlin" // http://www.me-berlin.com/

van itt minden kéremszépen: gyerekprogramok, kávézó-étterem, könyvesbolt-dizájnerbolt és természetesen egy szép nagy és elegáns galéria. olyan mint egy művház, csak mégsem :) /épp ma van az uj kiállitásuk megnyitója.. (amire érdemes lett volna elmennem,de majd ide is elérek miért nem mentem..) gerhard richter, olbricht collection-je a tárlat. feltétlen elmegyek majd lecsekkolni!/ mivel már egy ideje sétálgattam a hidegben, gondoltam ha már ott vagyok és tetszik a környezet, dobok egy örlgréjt tejjel és nekifeszülök a berlin city guide-omnak amit addig ki sem nyitottam. előtte viszont, a frontdesk-es csajt kikérdeztem a hely kínálta szakmai gyakorlatokkal kapcsolatban. kiderül, hogy ő is az és az is, hogy egyszerre csak egy embert vesznek fel. bizony ettől még nem hagytam annyiban a dolgot, kértem névjegykártyát valakihez aki vagy manager vagy igazgato vagy valaki aki ezzel foglalkozik, így kaptam meg julia rust, igazgató elérhetőségeit. gondoltam: csodás! viszont..


ahogy ott ücsörögtem, figyeltem azt is mi történik a galériában: szerintem este lehetett valamilyen esemény, mert nagyon tüsténtkedtek, sürögtekforogtak a népek, többek közt egy nálam úgy egy tizessel idősebb nő aki ez alatt az idő alatt kétszer is elsuhant mellettem, mosolyogva. na, - mondtam magamnak - ha harmadjára is megvillatja a fogát, rákérdezek.. és mosoly és tessék: "elnézést, de nem te vagy julia az igazgató?" a válasz természetesen 'DE' volt, s mire kimondtam miért zavarom meg, már le is ült mellém. egy 20 percet elbeszélgettünk úgy általában rólam (mit tanulok, miért, hol, mióta, mi érdekel, mi nem, stb) a végén pedig felajánlotta, hogy következő héten találkozik velem és "csak találunk nekem valamit". el kellett küldenem az önéletrajzom, nyilván, s várni a válaszát, hogy lebeszéljük a rándevűt. na ennek 3 napja, azóta pedig semmi.. talán el kellett volna mennem ma este... hát erre mondom, hogy balfasz vagyok!! - mindenesetre nem adom fel ezt sem, s azt sem hogy talán máshol találok jobbat akár. úgyhogy megyek tovább nézelődni a jövőhéten!


közben elkészült ördög noémi (naomi devil) festménye amihez modellt álltam. hogy tetszik?

a pénteki napon, iskola után izzel és chloéval beültünk egy tündéri kis alter olasz étterembe (a rúzsos chloé, a bozontos iz!) rendeltünk két kör proseccot, mozzarellatálat, tejszínes ruccolás cukkínis juhtúrós tésztát és paradicsomos sajtos csilis tésztát. tutti fantastico!

a jólmegrakott pocakkal elvánszorogtunk az alexanderplatz-ra, megvenni a valentinnapi koncertjegyeinket a clap your hands say yeah-re - akkora hülyeség ez a név, hogy ajánlom, hogy jo koncert legyen! - aztán haza, merthogy kitaláltuk, hogy este ellátogatunk az iz szomszédságában levő absinth bárba. (ő most ivott először és azt hitte, haluzni fog tőle.. de édi! ja igen. iz 18, chloé 22) 8kor találkozunk a hozzá közel eső u-bán megállóban, negyed 9-re már az asztalon volt az absinth. (félre pedig a második.) közben megtámadott minket egy britt focihuligán csapat, pontosabban ugy 20 britt csávó akik (hihetetlenül meglepő módon..sem.) legénybúcsút tartani jöttek berlinbe. büdösek voltak, hangosak, nagyon rondák és egyetlen szót sem lehetett érteni abból amit beszéltek. többet értek chloé new castle-i akcentusából, mint azoknak a londoniakéból akik reggel 9től isznak. ledöbbenve vettem észre, hogy a házasodni készülő idióta volt még a legnormálisabb, de attól is kivoltunk (még jobbik módon) mert dagadt elvis-nek volt öltözve. - de jelmez ide vagy oda, GYŰLÖLÖM az ilyeneket!


onnan átmentünk egy másik bárba, abból mégegybe, onnan pedig megint egy másikba. (egy kép van erről is, itt lejjebb, iz a főszereplő és épp egy gay barban ülünk) nagy túra volt, minusz 25 fokban amiből semmit sem éreztünk - éljenek a csehek! - úgy 1 körül kikötöttünk egy szórakozóhelyen valahol a város szélén, ami állítólag valamiféle HIP dolog, ha bejut az ember - soraya mesélte, hogy több ismerőse is be akart már oda menni és sosem engedték be őket - na mi csak besétáltunk. nem tudom, hogy hogyan lehetséges, de azt hiszem csupán annyi kell, hogy ne 10 ittas amerikai tinédzserrel akarj bemenni és nyert ügyed van. a fényképezőgépemet elvették, minimálelektrot játszottak és a bártender megpróbálta belémnevelni a PLEASE szót, amit szerintem a szónoklata után mondhatom, én közelebbről ismerek mint ő. egy szó mint száz: szar buli volt. 3ra itthon voltam, viszont másnap....

úgy keltem szombaton mint már nagyon rég nem. halálos recece. egész nap feküdtem. pedig takarítást terveztem, mosást, teregetést, bevásárlást. ebből SEMMI nem valósult meg. de soraya szólt, hogy menjek vele a berlinale egyik kickoff bulijába, mert kapott két vip jegyet. na hát erre nem mondhattam nemet, hányszor van ilyet? egyszer sem. szóval ott találkoztunk 10kor, addig megpróbáltam túlélni az életemet. a bál egy brutálfenszi szállodában volt, mindenki nyakigláb kicsípve, német sztárok, kaviráfalatok, prosecco, fenék maximál kinyalva. őrület! (fénykép itt jobbra!) innen elkísértem S-t egy másik helyre ahol randija volt egy equadori fiuval, én pedig találkoztam izzel egy girlstown nevű helyen, leszbibulira. (ja igen. iz leginkább meleg.) életemben nem láttam még ennyi lányt egy helyen, kész labirintus volt a buli, de őrült jó! sajnáltuk  hogy így megtoltuk az előző estét és nem maradt energia inkább erre ami sokkal de sokkal jobbnak tűnt. de sebaj, majd legközelebb. legalább tudjuk mekkora móka ez :) - nem kell félni emberek, nálam minden "egyenes"! :) - bár így is fél 4kor feküdtem le aludni. jót beszélgettünk izzel egy sör mellett miközben próbáltunk rájönni itt berlinben ki a menő leszbi. haha

a mai nap egy jó kis brunchal indult, ugyan ugy a spreegoldban, de most S és csapata nem tudott jönni, mert két midterm-jük is van a következő héten, sokat kell tanulni. viszont elhívtam chloét és iz-t (utóbbi nem jött, mert inkább punnyadni akart. megértem, ő tegnap is jól bekarmolt!) egy szuperkis sajttálat toltam - mostanában ez a kedvencem. sajtfüggő lettem. gáz?
utána ellátogattunk először egy antik bolhapiacra (uristen de jó volt!!!) utána pedig egy 60'-70' bolhapiacra, ami sajnos épp akkor zárt mikor beléptünk.. na de majd következő alkalommal!
és igérem akkor már nem este fogok irni,mint legutóbb és most... ilyenkor már semmi energiám nincs izgalmasabban leírni a történteket.. felsorolni pedig hülyeség. kinek évezet azt olvasni?