és újra és újra és újra itt vagyok!
nos a csütörtök estémnél hagytuk abba a beszélgetést..

a hétvégémet pihenésnek szenteltem - tudjátok, mivel rengeteget dolgozom, úgy gondolom, megérdemeltem... (aki nem érezné annak jelzés képpen: szeretem az iróniát!) - főleg a csütörtök esti maratoni tekilaivás után ("soha többet.." - persze!)
főleg olvasgattam, tovább szörföltem a neten galériák után, naplót írtam, aludtam, ettem (utóbbi kettő volt a legjobb, áj szver!) és gondoltam a végére hagyom a legfontosabb részt..: gossip girlt néztem. (wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gossip_Girl) azt hiszem kezd elfajulni a vírusos betegségem a sorozattal kapcsolatban.. valóban a családommá nőtték ki magukat. néha elérzékenyülve bőgöm el magam részeken, aztán a következőkön hangosan nevetek egymagam, végül pedig táncolok a soundTRK-re. normális ez? valóban NEM. szerencsére még észnél vagyok és pontosan jól tudom, hogy ez még annál is égőbb, mintha csak simán az lenne. szóval az, hogy ezt egyáltalán megemlítem is egy merő cikinessz. de az van.. hogy én imádom. gúny meg kifigurázás ide vagy oda. I MÁ DOM. ámen!

vasárnap résztvettem soraya meghívásával egy űberjó (mostanában azon gondolkoztam, hogy ennek egyáltalán van értelme? "űber jó"?! most komolyan.. valaki mondja meg..) BRUNCH-on. penkéket ettem, dzsungelszerű gyümölcstállal és olyan juharsziruppal amit a déryné hatttározottan megirigyelne. (zsofetta!!) vajon miért nincs ilyen otthon csak smaragdban mérve? értelmetlen. mindegy.
egy órácska volt csupán a három középamerikai sráccal, de nagyon intenzíven telt. tudtátok, hogy pl..: venezuelában egy éven kersztül olcsobb tankolni, mint venni egy kocsit magadnak? vagy, hogy panama "földszintje" valójábam vízszint, s cölöpökön az "első emeleten" nyugszanak a házak? kicsit ahogy mesélt róla miguel yona friedman ötleteire emlékeztetett :) (yona friedmanról a ludwig muzeum oldalán: http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=763&menuId=43 )
a vasárnapot rendrakással, takarítással töltöttem - bizony, ilyet is csinálok idekint. kész kikapcsolodás én állítom! ja és nem kell hüledezni, tisztában vagyok vele, hogy ez szintén még mindig ciki, hogy nem gyakorlom rendszeresen. dehát őszintén lányok: nőnek érzitek magatokat amikor pl a wc-t tisztitjátok?! hát mondom én, hogy nincs ez így rendjén!!

tegnap (hétfőn) volt az első nap az ISIBEN :) 10-11:30ig és 12-1:30-ig volt két német órám. egy nyelven tartják az órákat (na vajon melyik az? ...) ami már így a második nap elteltével úgy érzem nagyon jó dolog! a csoportom fántásztis. tagjaink: chloé AUS anglia, isobell AUS kanada, nick AUS olaszország, hugo AUS svájc, axel AUS franciao., madelen AUS svédo., van egy vietnámi és egy koreai csaj akiknek szerintem egyikőtök sem várja el tőlem, hogy nem hogy emlékezzek a nevükre de hogy le is tudjam írni... ja! és van még egy svéd fiu meg két brazil (az egyik a másik apukája. SZUPERCUKI! ki csinál ilyet?! elképesztő! nem beszélnek angolul viszont állandóan mosolyognak!)
a nyelvórák nagyon érdekesek nekem.. szuper úgy tanulni valamit, hogy én választottam és nem külső kényszerre kell csinálnom. a jövőre nézve: ha valami nem tetszik rajtam és azt szeretnéd, hogy megváltoztassam, szerintem hátulról jövősen próbáld meg megoldani... mindenképp annak az ellentétére fog fájni a fogam mint amit mondasz. még mindig 16 vagyok és úgy tervezem így is maradok. ájnsuldigung!

este volt egyfajta találkozó a LOUNGE-ban 7től. ilyen ismerkedős biszbasz. természetesen semmiféle keretet nem szerveztek a hepöningnek, csak meghírdették és kész. még itt is én vagyok a szervezkedő mócsing.. délután mikor végeztünk a suliban mindenkinek szóltam, hogy jöjjön este kicsit sörözni.. ennek az lett a vége, hogy igen, eljött mindenki. negyed 10 körül átsétáltunk egy másik bárba. ott ücsörögtünk 1ig. én onnan hazasétáltam (amúgy éjjel minusz 21 fok volt itt).. olyan 15-20 perc lehetett az út. és én voltam az ELSŐ aki eljött. egy olyan történt még 1 és 2 között mikor hazaértem, hogy mivel elfelejtettem délután megcsinálni a HÁZIFELADATOMAT, ezért akkor, félrészegen csináltam meg. volt már ilyen?! megmondom: nem. elég vicces.
másnap (ma) felkeltem reggel... mivel a szüleim is olvassák ezt, ezért nem részletezem mikor és hogyan mentem iskolába.. de mikor beértem azt hittem én leszek az akin mindenki röhög majd, hogy elsőnek ment haza és mégis.. akkor.. és úgy érkezek meg. és láss csodát: a 10ből 4en ültek a teremben és a tanár a következő mondattal fogadott: " óó megjött még egy másnapos! te miből mennyit ittál tegnap?" és mindenki nevet. szóval itt ilyen jóféle laza emberek vannak.. örvendezem!! persze mindenki beszálingózott chloé kivételével. (miatta kicsit aggódom is, de remélem holnap jön és megnyugszom :) róla jut eszembe. valami eszméletlen vicces lány. úgy néz ki, mintha egy vintidzs boltban/kávézóban/stb dolgozna, vagy ő maga lenne a vintidzs. sötétvörös szögegyenes haj, szögletes frufruval, hófehér britt bőr, fekete szemek, tűzpiros rúzs a hatalmas ajkakon és fullfekete minden gönce de valami hihhetetlen csinos! baromira 'missz', viszont amint megivott egy korsó sört nekiállt mosolyogni és megeredt a nyelve is. kedvenc poénom tegnapról: "zuhany?! fuj! a zuhanyt a katonáknak találták ki!" ez így önmagában is halálvicces, de ahogy forgatja hozzá a szemét és látod ahogy hadonászik közben a cigijével meg a britt akcentus. hát hagyadt vágódtunk mindannyian körülötte a röhögéstől. a kanadai csaj is nagyon jófej. egészen más mint bárki, nagy hippi vagy minek nevezzem. de jól kijövünk. suli után kicsit sétálunk együtt, aztán kerestünk helyet ebédhez. marha jo, mert zömében vega a csapat, szóval van kivel felfedezni az éttermeket. (és már két nap alatt csomo mindent mondtak amiről még sosem hallottam.. na majd jol kipróbálom!) találtunk egy kis japán kajáldát.. gyerekek! rég ettem ilyen mennyei szusilakomát! őrület volt! (fent van róla kép. a másik kép amugy egy templom úton a suli felé a lakástól. ja! a suli amugy 10-15 perc séta tőlem.. prittikúl - valamiért most nem tudtam a cikk végére tenni a képeket csak az elejére. valaki tud erre magyarázattal szolgálni?!)
aztán mivel rámjött a másnap, hazajöttem.. egyszerűen képtelen voltam mászkálni.
örülök, mert a csajoknak hasonlo érdeklődési körük van mint nekem, így holnap eljönnek velem galéria-felfedező-körútra (GFK). éljen!! valójában alig várom.. (itt egy izgatott smiley.. jaj de unalmas vagyok ma!!! igazából csak nagyon álmos vagyok. lassan le kéne feküdnöm. már elmúlt ÉJFÉL!! hahaha) illetve ebben a hónapban két koncertre is megyünk. a the war on drugs-ra és a clap your hands say yeah-re. egyikről sem hallottam még sosem, de azt állítják jó. na most a JÓ az igen relatív.. de nem vagyok hajlandó belehallgatni youtube-on még a koncert előtt.. az elvenné az első hatás élményét és teljesen máshogyan jönne át az egész. így meg... fogom élményhez, illatokhoz, ízekhez és érzésekhez kötni. egy egész csomag! hasonlo jellegű zenéket szerintem így ínycsiklandozo megismeri!

no én most nyugovora térek. bocs ha ez a mai szárazra, túl unalmasra sikeredett, de mostmár képtelen voltam tovább húzni. sok az info. le kellett irni. feltétlen.
puszipá!