rövid bejegyzés erejéig. íme itt vagyok megint.

mára is van témám. úgy hívják ERIK. egy hete költözött haza és teljesen magam alatt vagyok....
aki nem tudja, annak mondom: ő volt itt az akivel a legtöbb időt töltöttem együtt, akivel a legtöbb mindent megosztottam. szörnyen magam alatt vagyok mióta lelépett. úgy egy-két héttel az ideköltözésem után már megismertem. azóta így voltunk. tőle éreztem berlinben otthon magam.  elgondolkodtató...

Erikkel

és eltűnt...

most elölről kell kezdenem felépíteni itt a dolgokat. valójában majdnem ugyan annyi idő van hátra, mint amennyi eltelt - jó jó, pöttyet kevesebb, de mégis..
lelkileg nehéz ez. gyakorlatban semmi.

egyvalaki van amúgy akivel tökéletesen meg tudom értetni magam. hasonloan mint Erikkel. de azért persze ez más.... Cuno. tündéri kismadár, mióta Erik elköltözött egymáson csimpaszkodunk. csípem ezt. jó :)

Cunoval

azon is tűnődtem, vajon mennyire volt jó ötlet egy kis svéd csapatot magam köré boronálni. mert mikor megvolt, az maga volt a fantazma. de most... Johannes is hazaköltözött. vasárnap. micsoda LOSSZ!!!
kihallani mennyire vagyok kétségbeesve? kicsit össze is vagyok zavarodva. vágyom stockholma. de azért mert őket megismertem. sőt. nyilvánvalóan mert ők volt az én kis családom itt.. mióta Erik és Johannes elment, szétesett a kis brigád. próbálhatom összetartani, ahogyan szoktam.. de úgy érzem semmi értelme. mert rossz. rosszul esik. nem akarom már. olyan mintha le kellene építenem valamit. lehetséges ez egyáltalán? lehetek szerelmes egy kis brigádba? hangulatba? és megint..: kétségbeejtő.

szerváltam magamnak két uj svédet. (az mi..?!) Philipet és Amandat.
Philipnél furcsább lénnyel még azt hiszem nem találkoztam. 19 évesen olyan élettapasztalata van, hogy apám is megirigyelné - na nem. dehát kámon! őrült intelligens, magabiztos, művelt, tájékozott, és valamiféle furcsa energi árad belőle ami elképesztően lehengerlő. tényleg. átjárja az erő vagy mi haha
viszont valóban, a többi svéd fiút ki kellett ismerni, nem találkoztam még svédekkel sosem. általában hasonlóan működtek: 2-3 berúgás után már legjobb barátok voltunk szinte. Philippel ez nem így megy. olyan bűn zárkózott és visszafogott egy szinten, hogy lassan kezdem elveszíteni a türelememet :)

Cuno (bal), táskám és Philip (jobb)

Amanda más eset. 20 éves felnőtt nőnek kinéző stréber kislány. iszik két pohár bort és máris németül beszél mindnekihez. tündéri! nagyon nyitott, közvetlen és kiváncsi. szokatlan úgy általában a svédektől, legfőképpen a lányoktól - az eddigi tapsztalataim alapján, vagy amiket hallottam azok alapján ez bizony teljesítmény. még csak 3-4szer találkoztunk, de nagyon egy huron pendülünk. indul a dilivonat vele is nemsokára :) végre egy lány! haha

Bálint és Amanda

na jó... lenne bennem még millionyi dolog, de egyszerűen most épp annyira fáj, hogy nem tudom leírni. kiváncsi vagyok milyen lesz hazaköltözni majd végleg. ha most így érzem magam... vagy majd ti segítetek és el s felejtem már szinte, hogy egyáltalán itt voltam? :)